Tanévzáró

Ismét elérkeztünk egy tanév végéhez. Egy olyan pillanathoz, amikor egy kicsit megállhatunk, visszatekinthetünk arra, mi minden történt velünk az elmúlt hónapokban, és megköszönhetjük egymásnak azt a munkát, amelyet közösen végeztünk.

Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem ezt a tanévet, azt mondanám: közösség.

Közösség volt akkor, amikor szeptemberben izgatottan nyitottuk ki az iskola kapuit, és közösség volt akkor is, amikor múlt pénteken utoljára csengettek ki ebben a tanévben. Közben pedig rengeteg élményt, sikert, kihívást és emléket gyűjtöttünk együtt.

Tanulóink idén is szép eredményeket értek el tanulmányi, művészeti, sport- és tantárgyi versenyeken. Büszkék lehetünk rájuk, hiszen magyar nyelvből, matematikából, angolból, digitális kultúrából, természettudományból, meseírásból, elsősegélynyújtásból és még számos területen képviselték iskolánkat. Külön öröm számunkra, hogy több vármegyei, országos versenyen is kimagasló eredmények születtek.

A tanév azonban nemcsak a tanulásról szólt.

Volt pályaorientációs napunk, családi napunk, gyermeknapunk, kirándulásaink, erdei iskolánk, Határtalanul programunk Erdélyben, Lázár Ervin Program, NEP kirándulások, közösségi foglalkozások, sportprogramok, témanapok, jótékonysági akciók, kulturális rendezvények és számtalan olyan délután, amikor egyszerűen csak jó volt együtt lenni.

Nagy öröm számomra, hogy az osztályfőnökök egész évben nagy hangsúlyt fektettek a közösségek építésére. A közös játékok, beszélgetések, kirándulások, kézműves foglalkozások, fagyizások, sportprogramok vagy akár egy-egy osztályterem közös díszítése mind azt szolgálták, hogy tanulóink megtapasztalják: egy jó közösségben mindenki fontos.

Persze tudjuk, hogy a közösség nem attól lesz jó, hogy nincsenek benne viták. Attól lesz jó, hogy képesek vagyunk meghallgatni egymást, segíteni egymásnak, és újra meg újra megtalálni az utat egymáshoz.

Intézményünk továbbra is nagy hangsúlyt fektetett a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. Pedagógusaink rengeteg pluszmunkát vállaltak azért, hogy minden gyermek a saját képességei szerint fejlődhessen. Ugyanilyen fontos feladat volt a gyermekvédelem, a pályaválasztás segítése, a középiskolai felvételire való felkészítés és a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás is.

Köszönöm minden kollégámnak azt a sokszor láthatatlan munkát, amely a tanórák mögött zajlik. A felkészülést, a javítást, az adminisztrációt, a versenyek szervezését, a kirándulások előkészítését, a hétvégi és délutáni programokat. Tudom, hogy ezek mögött rengeteg idő, energia és elhivatottság áll.

Köszönöm a pedagógusainknak, a fejlesztő pedagógusnak, a munkaközösség-vezetőknek, valamint minden dolgozónknak – a technikai munkatársaktól az iskolatitkárig –, hogy munkájukkal nap mint nap hozzájárultak ahhoz, hogy iskolánk valóban működni tudjon.

Köszönöm a szülők együttműködését is. Egy iskola csak akkor lehet igazán sikeres, ha a családokkal közösen dolgozik ugyanazért a célért: gyermekeink fejlődéséért.

Kedves Diákok!

Rátok vagyok a legbüszkébb. Nem azért, mert minden dolgozat ötös lett, vagy mert minden versenyt megnyertetek. Hanem azért, mert egész évben láttam bennetek a kíváncsiságot, a kitartást, az egymás iránti figyelmet és azt a rengeteg energiát, amely élettel tölti meg ezt az iskolát.